Mikor ébredt fel ma reggel? Rendesen kialudta magát? Nem? Lehet, hogy ön is azok közé tartozik, akik alvásproblémákkal küzdenek, de nem ismerik fel, vagy nem akarják tudomásul venni. Magyarországon elég sokan vannak ezzel így.

Rosszabbul alszunk, mint az európai átlag: a magyarok fele találkozott már az alvászavar tüneteivel, és minden harmadikuk rossz alvástól szenved. Ez pedig egyenes út a súlyos egészségügyi problémákhoz.

A mélyalvás – amit gyakran neveznek az agy mosógépének – arra szolgál, hogy megtisztulhassanak az agyi szövetek az anyagcsere különböző melléktermékeitől. Ha nem alusszuk ki magunkat, túl sok ilyen melléktermék marad az agyunkban, ami ez kognitív képességeink romlásához vezet. Ha egyetlen éjszaka kimarad a mélyalvási szakasz, 50 százalékkal is megnőhet az Alzheimer-kór kialakulásáért felelős lerakódások mennyisége.

Egy álmatlan éjszaka jelentősen megemeli az éhséghormonnak is becézett grelin enzim szintjét, ami miatt megnő az igényünk nem csak az alvás, de a zsíros ételek iránt is. Ráadásul akadályozza szervezetünket, hogy inzulin segítségével feldolgozza a cukrot, aminek mennyisége megnő vérünkben, és növeli a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Ha nem alszunk eleget, nem csak könnyebben elkapunk fertőzéseket, de megnő a esélye, hogy elhízunk, emelkedik a szívbetegségek, a cukorbetegség kialakulásának kockázata, depresszió törhet ránk, és nagyobb eséllyel alakul ki Alzheimer-kór. És ehhez nem is kell hosszú ideig kevesebbet aludni az ajánlottnál. Persze nem csak a betegségek révén őröl minket az alváshiány: romlik a munkateljesítményünk is, ami egyes munkakörökben – például a gépjárművezetők, nehézgépkezelők körében – súlyos baleseti kockázatot jelent.

Az alvás ugyanakkor a korral előrehaladva egyre nehezebben megy. Gyerekként vígan átalszunk egész délelőttöket, és szinte bárhol képesek vagyunk szundítani egyet, de idősebbként ez már nem olyan egyszerű. Kisgyermekként naponta 14 órákat is tudunk aludni, fiatalon 6,5-8,5 óra között alakul az alvásidő, de ez 50-es éveink végére 5-7 órára csökken. Ennek fő oka, hogy elmeszesedik, és kisebb lesz az alváshormon, a melatonin termeléséért felelős tobozmirigy mérete, ami így egyre kevesebb ilyen hormont termel (ennek a hormonnak a termelését csökkenti az okostelefonok, táblagépek által kibocsátott rövidhullámú fény is). 

A jobb alvásért persze lehet is valamit tenni: stresszoldással, az élénkítő hatású élelmiszerek fogyasztásának visszaszorításával, illetve a nyugodt, zavartalan alvás biztosításával: kényelmes ágy, zajtól, fénytől óvott hálóhely. Időseknél segítség lehet a melatonintartalmú étrendkiegészítők szedése is. Nagyon fontos tanács: elalvás előtt már ne nézegessük se az okostelefonunkat, se a tévét.

A cikk a Gyógyhír Magazin októberi számában jelent meg. Kérje gyógyszerészétől!