Magyarországon az elmúlt években megduplázódott a HIV-fertőzöttek száma, az ellátással azonban nagyon sok a probléma.  Meg kellene szüntetni az erőforrások drasztikus csökkentését, és nagyobb figyelmet kellene fordítania a prevencióra egy új, nemzeti AIDS-stratégia keretében.

A HIV-fertőzés korai diagnózisa garantálja a vírushordozó személy egészségének megőrzését és csökkenti az új fertőzések számát – mutatott rá Mocsonaki László, a Háttér Társaság a Melegekért ügyvivője az AIDS világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Elmondta, hogy Magyarországon az elmúlt években megduplázódott a HIV-fertőzöttek száma: míg 2007-ben 117 új esetet találtak, addig 2012-ben már 219 új fertőzöttet szűrtek ki. Az új AIDS-betegek száma 2013. október végéig elérte a 42-t, az előző évek középátlaga 20 eset volt – mondta az ügyvivő az MTI beszámolója alapján, hozzátéve, hogy Magyarországon 2013 első negyedévéig összesen 2402 HIV-fertőzést diagnosztizáltak.

Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság 2009-ben közétett AIDS-ellenes stratégiájában több intervenciós területet meghatározott – többek között a korai HIV-tesztet és kezelést, valamint az úgynevezett prioritás csoportokra történő összpontosítást –, Magyarország nem felel meg a stratégiában megfogalmazott célok többségének. „Nincs valódi AIDS-politika, nem készült el az AIDS-stratégia, és nincs elképzelés arról, hogy milyen prevenciós lépéseket kell tenni” – hangsúlyozta Mocsonaki László.

Sokszor nem jutnak megfelelő ellátáshoz

Miskolczi Endre András, a PLUSS Magyarországi HIV-pozitívokat Segítő Egyesület elnöke – aki 15 éve él együtt a betegséggel gyógyszeres kezelés mellett – hangsúlyozta: a fertőzöttek a diszkrimináció és a kirekesztettség miatt sokszor nem jutnak megfelelő ellátáshoz, nem mernek segítséget kérni. „A betegek nem merik felvállalni a betegségüket, mert az számukra súlyos társadalmi következményekkel jár… Az egészséges életre való nevelés nagyon fontos a mai világban, amit arccal, tettel lehet megtenni” – tette hozzá.

Földi Ágnes, a Szexmunkások Érdekképviseleti Egyesületének elnöke kiemelte: a HIV-fertőzöttek számának növekedésével jár, ha a szexmunkából élőknek nincs lehetőségük anonim, olcsó vagy ingyenes szűrést igénybe venni és nincs biztosítva, hogy egészségesebb és biztonságosabb körülmények között dolgozhassanak. Földi Ágnes szerint a prostituáltak közül nagyon kevesen mennek el szűrésre, mert sokan tartanak attól, hogy nem megfelelő bánásmódban részesülnek.

„Sokszor az orvosok sem tudják, milyen vizsgálatokat kell elvégezni, így gyakran az egyesületnek kell gondoskodnia arról, hogy a szexmunkások megkapják a megfelelő orvosi ellátást.” Kiemelte, hogy ha ingyenesek vagy olcsóbbak lennének a vizsgálatok a rizikócsoportok számára, valószínűleg nagyobb számban vennék igénybe azokat.

Az intravénás droghasználók körében a HIV- és hepatitisfertőzés megelőzésének egyik fontos eszköze a tűcsereprogram, így ennek az ellehetetlenítése vagy megszüntetése HIV- és hepatitisjárvány kialakulásához vezethet.

A civil szervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy Magyarországnak – azért, hogy megőrizze európai viszonylatban az enyhén fertőzött ország státusát – meg kell szüntetnie az erőforrások drasztikus csökkentését és nagyobb figyelmet kell fordítania a prevencióra egy új, nemzeti AIDS-stratégia keretében.