A társadalom elöregedésével egyre fontosabbá váló probléma lett a demencia. Az értelmi képességek hanyatlása jellemzően 65 év felett alakul ki, és a kor előrehaladtával gyakorisága nő. Az igen sokféle demencia közül leggyakoribb a közismert Alzheimer-kór, amely kb. az összes demenciák 60%-áért felelős. Ezt követi a vaszkuláris, az éreredetű betegségtípus. Azért is igazán veszélyes, mert a család általában sokáig kompenzálja a beteg tüneteit, így későn ismerik fel.

Alapvetően fontos az életkor, de jelentős a szív- és érbetegségekkel kapcsolatos kockázat, a magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség, dohányzás, magas koleszterin szint, a stroke/szélütés. Ez utóbbinál igen döntő hatás, az előzetesen elszenvedett stroke, ami kilencszeresére (!) emeli a szellemi hanyatlás kockázatát. Léteznek ugyanakkor kockázatcsökkentő tényezők is: a táplálkozásban az antioxidánsok magasabb aránya: C-, E-vitamin, szelén, B12-vitamin. A fokozottabb és rendszeres szellemi aktivitás is segít, érdekes módon a gyulladásgátló és hormonpótló szereket szedők körében is kevesebb pl. az Alzheimer-betegség.

A magatartás kórtünetei

A megjelenés, viselkedés is fontos információ az orvos számára (pl. a beteg deliríumos, vagy üldözéses mániája van). A viselkedés, a nem szóbeli közlések is fontosak: mimika, gesztusok, tekintet, testtartás, vegetatív működése testi jelei, testbeszéd. Jellemző lehet a késztetés vagy annak hiánya, az akaratgyengeség, közömbösség. Időseken jellemző tünetcsoport lehet az agitáció (izgatottság, nyugtalanság), pl. a beteg lábával dobog, jár-kel, kezeit tördeli, kérdéseket monoton módon ismételget stb. Fontos tudnunk az agitáció formáit, mert időskorú betegen ezek igen jellemzőek lehetnek a család számára is! A viselkedés azonban még előrehaladottabb demencia esetén is rendezett maradhat. Mi lehet mégis igazán gyanújel? Mikor vetődik fel a demencia lehetősége?

Közepes-súlyos demencia

A betegség előrehaladtával a betegnek egyre több segítségre van szüksége, nehezített a beszédértés, az önellátás (széklet, vizelet kontrollja), a beteg ágyhoz kötötté válik, etetni kell. A végső szakasz fizikai összeomlás, keringési zavar, tüdőgyulladás, egyéb fertőzés közvetlen a halálozás előtt.

Hogyan diagnosztizálható a demencia?


Általában a háziorvostól tovább irányítják a beteget neurológushoz vagy pszichiáterhez, mivel ez a betegségcsoport idegrendszeri és lelki vonatkozásokkal, tünetekkel egyaránt együtt jár. Első lépés a tünetek megállapítása, a súlyosság tisztázása. Ezután kell definiálni, hogy milyen ok lehet a háttérben. A folyamat hagyományos belgyógyászati vizsgálattal kezdődik, ezt követi a pszichiátriai vizsgálat: tájékozódás, felfogás, koncentráció, gondolkodás, ítéletalkotás, hangulat, kedélyállapot. Fontos látni, van-e a betegnek saját betegségtudata. A kognitív működéseket „papír-ceruza” tesztekkel mérik, ahol kérdésekre, feladatokra kell választ adni. Számos ilyen kérdőskála létezik, egyik legismertebb talán a Mini Mental State skála a mentális állapot felmérésére.  Az agy szerkezetéről és működéséről ad felvilágosítást a CT és az MR vizsgálat, számos szervi károsodás így kizárható (pl. daganatok, agyállományi vérzés stb.) Izotópos vizsgálat az agyi keringés részleteiről ad tájékoztatást.

A két vezető betegség és kezelése

• Az Alzheimer-betegség jellemzői: az agy elsődleges megbetegedésén alapuló, fokozatosan előrehaladó szellemi hanyatlás, mely a képességek nagy részére kiterjedhet: emlékezet, beszéd, nyelvi képességek, gondolkodás, ítéletalkotás. A hátterében lévő idegi károsodás az ún. béta-amiloid, plakkok (csomók) lerakódása, és az idegsejtek nyúlványainak (egy másik fehérje miatti) összecsapzódása. A betegséget 1901-ben írta le elsőként Alois Alzheimer. Ma világszerte kb. 20 millió Alzheimer-beteg él, ez 2020-ra elérheti a 34-35 milliót is. Hazánkban a 65 év feletti korosztályban kb. 100 ezer főre tehető a betegek száma. A népesség elöregedésével a világon mindenütt drámai növekedés várható e tekintetben.
A diagnózis nagyon felelősségteljes, hiszen azt követően meghatározza a beteg – és a család sorsát. Ennek során támaszkodni kell a képalkotó, szövettani, egyé speciális, idegrendszeri vizsgálatok eredményeire.

• A vaszkuláris demencia jellemzői: valamilyen agyi érbetegség, keringési zavar áll a héttérben, jellegzetes tünetek a fejfájás, szédülés, feledékenység. Az agyi érkatasztrófák (szélütés, stroke, TIA) is igen jelentős tüneteket okoznak, produkálnak. Stroke után 3-6 hónappal jelentkezhet a demencia, de lehet tünetszegény, vagy kognitív zavar, végtaggyengeség kísérheti.

• Említés szintjén, léteznek reverzibilis, tehát átmeneti demenciák is, pl.
– egyes gyógyszerek okozta,
– depresszió, szorongás
– cukorbetegség, pajzsmirigybetegség
– látás-, ill. halláscsökkenés
– idegrendszeri betegség (pl. vízfejűség)
– trauma, daganat
– agyhártya-/ agyvelőgyulladás
– alkoholos eredetű agyvelőgyulladás

Gyógyszeres kezelés
A szellemi hanyatlás kezelésében ma már vannak terápiás lehetőségeink. A fő célkitűzés az emlékezet, a koncentráció javítása, a betegség lefolyásának lassítása.  Nootróp szerek – közismert csoport (értelemre való hatás) egyrészt védik az idegsejtek működését, másrészt javítják az agyi mikrokeringést. Napjainkban alkalmazott szerek: piracetam, vinpocetin, nicergolin, és a ginkgo biloba. Ezek közül a gyógynövényi eredetű vinpocetin eredeti magyar gyógyszer, sokáig igen elterjedt volt. Alkalmaznak még ún. acetil-kolinészterázgátlókat, amelyek gátolják a fent említett béta-amiloid képződést.  A neuroprotektív „idegsejtvédő” hatású szerek között a memantin és selegilin közismert. Mindkettő az agyi ingerületátvivő rendszerekre gyakorol hatást.

Szerző: dr. Székely Gábor

Forrás: Egészségkalauz