A súlyos fertőző betegségek elleni oltások fontosságára hívták fel szakemberek a figyelmet az európai védőoltási hét keretében. Magyarországon az évtizedekkel korábban bevezetett védőoltási rendnek köszönhetően az átoltottság 98 százalékos.

Beneda Attila egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár az MTI beszámolója szerint arról beszélt, hogy a magyar védőoltási protokoll világszínvonalú, de sokan még ennek ellenére sem értékelik helyén a fertőző betegségek ellen nyújtott oltásokat, és sokan még mindig megkérdőjelezik azok fontosságát. Emlékeztetett, az idei évtől a kötelező oltási rend része lett a pneumococcus baktérium elleni oltás, amellyel középfülgyulladás, arcüreggyulladás, tüdőgyulladás és agyhártyagyulladás előzhető meg. Ezen kívül a méhnyakrák-megbetegedésért felelős humán papilloma vírus (HPV) elleni védőoltás kötelezően felajánlható lesz a tizenkét éves lányoknál szeptembertől.

Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodavezetője arról beszélt, hogy az európai védőoltási hét alkalmas arra, hogy kiemelje a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek és az ellenük való védekezés fontosságát. Világszerte még mindig 2-3 millió halálesetet lehet megelőzni védőoltással, de minden ötödik gyermekből egy nem kap védőoltást. Az európai régiót nézve évente 10 millió újszülöttből 650 ezer nem kapja meg egy éves kor alatt a diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni oltás mindhárom dózisát – mondta a szakember.

Az idei oltási hét arra is rávilágít, hogy érdemes szem előtt tartani az egész életen át tartó védelmet, hiszen számos védőoltást felnőtt korban is ajánlatos megismételni. Példaként a szamárköhögés elleni oltást említette, a betegség komoly tüneteket okoz felnőtteknél is.

 Európa oltásellenes?

Pusztai Zsófia elmondta még, míg a világ nagy részén lassan sikerül „kiszorítani” a rubeolát és kanyarót, Európában éppen ellenkező a helyzet. Tavaly Európában több mint 31 ezer kanyaró és több mint 39 ezer rubeola megbetegedést regisztráltak, ebből több mint 38 ezret Lengyelországban. A szakember szerint ez a védőoltás-ellenességnek tudható be. A WHO olyan mobil applikációt fejlesztett ki, ami a szülőknek nyújt segítséget abban, hogy a soron következő oltás időpontjára figyelmeztet. Jelenleg a program tesztelése folyik – tette hozzá.

Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató-főorvosa is arról beszélt, hogy a magyar védőoltási rend egyfajta hungarikum. Magyarországon 1980 óta nincs himlő, és tizenkét éve nem volt hazai eredetű kanyaró megbetegedés. Tavaly összesen egy esetet regisztráltak, de az átoltottságnak köszönhetően a betegség nem terjedt el. Sok megbetegedés ellen – így a rubeola, a tetanusz, a mumpsz – nincs gyógyszer, egyedül az oltás adhat megfelelő védettséget.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tájékoztatása szerint Magyarországon tíz fertőző betegség ellen van az életkorhoz kötött kötelező védőoltás. Ezek: a gümőkór (tuberculosis), a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanus), a gyermekbénulás, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola), a mumpsz, a bakteriális agyhártyagyulladás és a hepatitis B. Az idén az oltási rendbe felvett pneumococcus baktérium elleni oltás a tizenegyedik a sorban.