A húsvétot nemcsak azért lehet a karácsonyi időszakhoz hasonlítani, mert mindkettő jelentős ünnep, hanem azért is, mert mindkettőt egyaránt jellemzik a nagy és jóízű étkezések. Pedig a hagyományokat úgy is követhetjük, hogy közben odafigyelünk az egészségünkre.

Főtt sonka egészségesebben

A vörös húsok és a feldolgozott, pácsóval, füstöléssel tartósított húskészítmények – mint a sonka is -, egészségügyi hatásai vitatottak. Persze nem kötelező mindenáron tartózkodnunk a fogyasztásától, de jobb, ha ennek tudatában esszük. Húsvétkor sem kell megtagadnunk magunktól, de érdemes pár alapszabályt figyelembe venni, ha már sonkafőzésre adjuk a fejünket: a hentesnél válasszuk a húsosabb, kevésbé zsíros darabokat, evéskor pedig vágjuk vékonyra, és mértékkel – valamint sok zöldséggel – fogyasszuk, lehetőleg napi 50 grammnál nem többet.

Sonka helyett más

Bár a többség a főtt sonkával kapcsolja össze az ünnepet, régebben hasonló, sőt helyenként nagyobb jelentősége volt a bárányhúsnak is. A fél évesnél fiatalabb bárány húsa sülve vagy pörköltként elkészítve is ízletes, és valamivel egészségesebb alternatívája lehet a sonkának. Akik nem elsősorban házikedvencként vagy a csokitojások hordozójaként gondolnak rá, megpróbálkozhatnak a nyúllal is. Húsa fehérhús, magas a fehérje, de alacsony a koleszterin és a zsírtartalma, konyhai népszerűsége egykoron vetekedett a szárnyasokéval.

Kalácsot egészségesebben

A fonott kalácsot nem muszáj fehérlisztből készíteni, használhatunk hozzá félbarna tönkölybúzalisztet, vagy keverhetünk hozzá teljes kiőrlésűt is. Kristálycukor helyett édesíthetjük nyírfa- vagy nádcukorral, tejföl helyett lazíthajuk a tésztáját joghurttal.

Az elmaradhatatlan friss zöldségek

Húsvét idején már érdemes a piacokon keresni a hazai primőköket. A C- és B-vitaminban gazdag hónapos retek finoman sózva reggelire is kitűnő, de a leveleit is fogyaszthatjuk: friss salátáknak különlegesen izgalmas ízt kölcsönöz.

Ilyenkor már elérhető a spenót és a sóska is, mindkettő gazdag vasban, C-vitaminban ásványi anyagokban. Hagyományosan főzeléknek készülnek, de húsvétkor érdemes salátához keverni zsenge leveleiket.

Nem maradhat le a húsvéti asztalról az újhagyma sem, aminek immunerősítő, gyulladáscsökkentő, antibakteriális hatása van, de segíti az emésztést is.

Az utóbbi időkben futott be fényes karriert a medvehagyma, ami vértisztító, méregtelenítő hatása mellett csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást is. Ő is kitűnő salátaösszetevő, de pogácsatésztába is keverhetjük, vagy levest, szendvicskrémet készíthetünk belőle.

Édességek helyett

Készítsünk gyümölcssalátát vagy gyümölcspudingot kevés cukorral, répatortát teljes kiőrlésű liszttel. Ha pedig elkerülhetetlen a csokinyúl, válasszunk magasabb kakaó- és alacsonyabb cukortartalmú, étcsokoládés változatot.

Amennyiben mégis bevittük a felesleges kalóriákat az ünnep alatt, ne legyünk restek, és mozogjuk le. Számos olyan régi húsvéti szokásról megemlékeznek a feljegyzések, aminek felelevenítésével egészségünkért is tehetünk. Nos, gondolhatnánk kapásból egy jó futásra a locsoló férfiak elől (vagy épp a locsolás elől menekülő nők után), de nyugodtabb és kényelmesebb lehetőség a határkerülések megidézése. Ilyenkor a falusiak körbejárták – gyakran napfelkelte előtt – a településük határában fekvő földeket, hogy megvédjék a rontástól, a fagytól, a jégveréstől. Többségünknek persze már nem kell a vetésért aggódnia, pláne nem hajnalban, de egy jó kirándulás, kitűnő lehetőség a nagy lakmározások lemozgására a tavaszi pompájába öltözött természetben.

A teljes cikket a Gyógyhír Magazin áprilisi számában olvashatja. Kérje gyógyszerészétől!