A memóriazavaroknak különféle okaik lehetnek. Az átmeneti memóriazavarok elsősorban depresszióra vagy kimerültségre utalnak, míg a memória folyamatos romlása olyan – elbutulással, dementiával járó – kórkép előjele is lehet, mint az Alzheimer-kór.

Mindenkivel megesett már, hogy egy-egy stresszesebb periódusában hirtelen rohamosan elkezdett romlani a memóriája. Egyes hétköznapi pillanatok (pl. bezártam-e a lakást, hova raktam a szemüvegem) teljesen kiesnek, mintha csak alvajáróként estünk volna túl rajtuk, mások pedig még ennél nagyobb galibát is okozhatnak (pl. ha összekeverjük a telefonunk kódját és a PIN kódunkat).

A memória romlása, a szétszórtság, „szétesettség” érzése hétköznapi esetben depresszióra vagy olyan hajszolt, stresszes időszakra utal, aminek megoldása már nem tűr halasztást. Sajnos, memóriazavar esetén a depresszióra sokszor az orvosok sem gondolnak, ha nem elég tájékozottak a lelki kórképek felismerésében. Szerencsére a memóriazavarok egy része visszafordítható, és az okok felszámolásával meg is szűnik.

Az első lépés, hogy vegyük észre a problémát, és minél előbb állítsuk vissza a munka és pihenés optimális arányát. A legfontosabb a megfelelő alvásmennyiség, mert az alvás alatt termelődő melatonin stresszoldó hatású. Emellett tudni kell, hogy az agyi kommunikáció egyik alapvegyülete a triptofán, mely az alvás hormonja (a melatonin) és a boldogsághormon (szerotonin) előanyaga, így azt esetenként pótolni érdemes. Ezen anyagok jelenléte ugyanis nélkülözhetetlen a kipihent és stresszmentes állapothoz, mely előfeltétele a normális gondolkodási képességeknek.

Ezen túl – amennyire lehetséges – próbáljuk meg kiiktatni a legfőbb stresszfaktorokat! Szerencsére vannak olyan stresszoldó technikák. A vitaminsziget.hu-n megjelentcikk folytatását elolvashatja IDE kattintva.