Az emberek világszerte gyorsan és örömmel tették magukévá a pszichológia pozitív fordulatának elméleti és gyakorlati következményeit. Ma már ott tartunk, hogy a „Gondolkodj pozitívan!” esszenciális parancsa  minden háztartásban magától értetődő igazságnak számít.

Sokan, akik szeretnék követni e felszólítást, némileg csalódottan tapasztalják, hogy pozitívan gondolkodni, a pozitív érzéseket megélni nem is olyan könnyű. Ahhoz, hogy megértsük, miért van ez így, először arra kell válaszolnunk, hogy miért vannak negatív és pozitív érzéseink egyáltalán. Mindjárt az elején érdemes leszögezni, hogy a negatív érzések nem valamiféle működési hiba eredményei, hanem teljesen helyénvaló, sőt alapjaiban életfontosságú reakciók az életünkben. Ez olyannyira igaz, hogy sokkal több szavunk van negatív érzéseink megnevezésére, mint a semleges vagy a pozitív érzésekre. Az érzések mindig valamely bennünket, a családunkat, a számunkra fontos embereket ért hatásra adott gyors, időszakos reakciók. A negatív hatások – lévén veszélyesebbek – alaposabb elmemunkát, gondosabb megkülönböztetést igényelnek az embertől, és ebből már megérthető, miért kell több szó a differenciált leírásukra, és miért változatosabbak az érzelmeket kísérő arckifejezések és testbeszéd. A negatív érzelmek, mint például a félelem, a harag vagy az undor, nem kellemes állapotok, ilyenkor jelentősen beszűkül a figyelmünk, testi és lelki visszaesést élünk meg.

A pozitív érzések, mint például az öröm, a boldogság, az elégedettség vagy a büszkeség ugyanakkor általában rövidebb ideig tartó hatással bírnak, kevésbé megkülönböztethetőek, ennél fogva utólagos felidézésük és elbeszélésük is nehézkesebb. Ha a negatív érzelmek funkciója az ember testi-lelki jóllétének megvédése az általában külső negatív hatásoktól, mi a pozitív érzelmek funkciója? Ha visszaemlékezünk, gyerekként a játék során örömöt tapasztaltunk, ami erősítette bennünk azokat az előnyös viselkedésformákat, például az érdeklődő, feltáró, megtapasztaló cselekvéseket, ami felnőttként előnyünkre vált. Az örömteli játék fejleszti fizikai, intellektuális és társas készségeket. A pozitív érzelmek bővítik a gondolkodási-cselekvési eszköztárunkat, könnyebben lépünk túl az automatikus reakcióinkon, találunk kreatív, rugalmas és váratlan megoldásokat, hamarabb veszünk észre összefüggéseket. A szeretet, az egyik fontos pozitív érzelem, emberi kapcsolataink létrehozásához, gazdagításához és elmélyítéséhez járul hozzá. Úgy tűnik, hogy a pozitív érzések végső soron segítenek beállítani (esetenként visszaállítani) a testi-lelki egyensúlyi állapotunkat.

Ezek után mit tegyen, aki minél többet szeretne megtapasztalni a pozitív érzelmek jótékony hatásából? Először is békéljen meg azzal a tudattal, hogy a negatív érzések is fontosak az ember életében, teljes elkerülésük nemcsak nem lehetséges, de veszélyes is. Másodszor, tágítsa ki az elméjét, hogy minél több személyes testi-lelki növekedést élhessen meg. Ennek egyik eszköze, hogy a gondolkodására, mint rögzült szokásra tekint, amit szükség esetén meg lehet és meg tud változtatni, ha gyakorolja a gondolkodása következményeinek, köztük az automatikus negatív gondolatoknak a kritikai felülvizsgálatát. Naponta többször figyelje meg az érzéseit és a gondolatait, és kérdezzen rá, vajon lehet-e másképpen gondolni ugyanarra. Egy másik eszköz az elme elcsendesítése, a tudat kitágítása meditáció, relaxáció segítségével. Végül, lépjen túl önmagán, állítsa figyelmének középpontjába azokat, akiket fontosnak tart és szeret, akiknek jóleső érzés örömet szereznie. Nem fogja megbánni!

Fábián Tamás pszichológus

A cikk a Gyógyhír Magazin 2018. novemberi számában jelent meg. Kérje a magazint gyógyszerészétől!