Idén február 14-től március 29-ig tart a katolikusoknál a húsvétra készülés időszaka, a nagyböjt. Talán példájukat követve térnek át ilyenkor sokan új étrendre. Érdemes-e egészségi okokból böjtölni? És ha igen, akkor hogyan?

Először nézzük, milyen étkezési előírások vonatkoznak a katolikusokra a böjti időszakban! A legszigorúbb szabályok a böjt első és utolsó napján, vagyis hamvazószerdán és nagypénteken érvényesek. A hívek közül a 18–60 közöttiek e napokon csak háromszor étkezhetnek, és csupán egyszer lakhatnak jól. Ugyancsak hamvazószerdán és nagypénteken, illetve a kettő közé eső péntekeken hústilalom van érvényben, amelynek betartását a 14 évesnél idősebbektől kérik. Mint látható, az előírások betartása nem kíván emberfeletti erőfeszítést, ráadásul nemcsak életkori kivételek léteznek. Nem kell böjtölniük az úton lévőknek és a betegeknek sem. Továbbá a nagyböjt vasárnapjaira semmiféle étkezési tilalom nem vonatkozik, és a szabályok eleve csak az ételekre vonatkoznak, az italokra nem. Az is igaz, hogy ezek a viszonylag megengedő előírások csak a múlt század második felében váltották le a korábbi, jóval keményebb tiltásokat.

De nézzük, milyenek a böjt világiasabb fajtái! Ezek szinte mind abból indulnak ki, hogy ha időről időre visszafogjuk az evést, akkor több okból is jót teszünk szervezetünknek: adunk egy kis pihenőt emésztőrendszerünknek, megkönnyítjük szervezetünknek, hogy megszabaduljon a salakanyagoktól – nem mellesleg talán pár fölösleges kilótól is megszabadulunk. A léböjtkúrázók nem fogyasztanak szilárd táplálékot, csak folyadékot: csapvizet, szénsavmentes ásványvizet, teát, facsart zöldség- és gyümölcslét, zsiradékmentesen készült leveseket. Előnyének azt tartják, hogy ilyenkor egyáltalán nem kerül rost a szervezetbe. (Ezt a célt szolgálja, hogy a gyümölcsök-zöldségek leve préseléssel készül, nem turmixolással vagy centrifugálással.) A léböjtkúra népszerűsítői úgy tartják, hogy a rostmentes étrend tehermentesíti az emésztőrendszerünket.

A barnarizsböjt olyan egyszerű, mint ahogy hangzik: szigorú változatánál a böjtölő mindhárom napi étkezése főtt barnarizsből áll. A barnarizs nagy előnyének az gondolják, hogy nem hántják le róla a külső burkot, mielőtt a boltok pocaira kerül, ezért abban megmaradnak a rostanyagok. Ennek következtében a barnarizs kedvezően hat az emésztőrendszerre, segít eltávolítani a salakanyagokat az emésztőrendszerből, illetve megszüntetni a székrekedést.

A fentieknél valamivel sokoldalúbb egy szintén népszerű böjttípus, a zöldség-gyümölcs böjt: ez egyszerűen abból indul ki, hogy az állati fehérjéket nehezebb emésztjük meg, mint a növényieket. Ezért az így böjtölők nem fogyasztanak húst vagy tejtermékeket, kizárólag gyümölcsöt és zöldséget. Ezekből viszont napi 2,5-3 kilónyit, ami nagyjából 1000-1200 kalóriának felel meg. Népszerűsítői szerint a zöldségeknek kell többségben lenniük a gyümölcsökkel szemben (mintegy 60–40% arányban), mert a túlzott gyümölcscukorfogyasztás nem kívánt mellékhatásokat – egyeseknél pl. hízást – eredményezhet.

A cikk folytatását elolvashatja a Gyógyhír Magazin áprilisi számában. Keresse a patikákban!