2016. december 13-tól ismét kötelező lesz a tápértékjelölés feltüntetése az előrecsomagolt élelmiszerek többségénél. A határidőt megelőzően forgalomba hozott, tápértékjelölés nélküli termékek a készlet erejéig szintén a polcokon maradhatnak.

A hamarosan életbe lépő változás miatt az élelmiszer-vállalkozásoknak fokozottan figyelniük kell a tápértékadatok helyes feltüntetésére. Az érintett előállítók és forgalmazók a NÉBIH honlapján megtalálhatják a legfontosabb információkat, például a jelölés kötelező elemeit és a feltüntetés sorrendjét is. Magyarországon a tápértékjelölés az EU csatlakozás előtt kötelező volt. A belépést követően csak azokon a termékeken kellett feltüntetni az adatokat, amelyek tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítást tartalmaztak. Emellett a különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszereknél a speciális tápértékadatokról tájékozódhattak a vásárlók.

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU európai parlamenti és tanács rendelet értelmében 2016. december 13-tól kötelezővé válik a tápértékjelölés feltüntetése az előrecsomagolt élelmiszereken az alábbi termékek kivételével:

1. Feldolgozatlan termékek, amelyek egyetlen összetevőből vagy összetevőcsoportból állnak;

2. feldolgozott termékek, amelyeken feldolgozásként kizárólag érlelést végeztek, és amelyek egyetlen összetevőből vagy összetevőcsoportból állnak;

3. emberi fogyasztásra szánt vizek, beleértve azokat is, amelyekben az egyedüli hozzáadott összetevő a szén-dioxid és/vagy az aromák;

4. fűszernövény, gyógynövény, fűszer vagy ezek keveréke;

5. só és sóhelyettesítők;

6. asztali édesítőszerek;

7. a kávé- és cikóriakivonatokról szóló Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1999/4 számú előírása hatálya alá tartozó termékek, egész vagy őrölt kávébab és egész vagy őrölt koffeinmentes kávébab;

8. olyan gyógynövény- és gyümölcstea, tea, koffeinmentes tea, instant vagy oldható tea vagy teakivonat, koffeinmentes instant vagy oldható tea vagy teakivonat, amely a tea tápértékét nem módosító aromákon kívül egyéb hozzáadott összetevőt nem tartalmaz;

9. erjesztett ecetfélék és ecethelyettesítők, beleértve azokat, amelyekben az egyedüli hozzáadott összetevők az aromák;

10. aromák;

11. élelmiszer-adalékanyagok;

12. technológiai segédanyagok;

13. élelmiszerenzimek;

14. zselatin;

15. dzsemsűrítő anyagok;

16. élesztő;

17. rágógumi;

18. olyan csomagolásban vagy tárolóedényben található élelmiszerek, amelyek legnagyobb felülete 25 cm2-nél kisebb;

19. a végső fogyasztóhoz vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményekbe közvetlenül a gyártó által, kis mennyiségben szállított élelmiszer (kistermelői élelmiszerek), ideértve a kézműves élelmiszereket is.”